Az önvédelem bárki számára megengedett, ajánlott, ha olyan jellegű támadás éri, amit a társadalom vagy a hatóságok nem képesek megakadályozni. A jogszabályok előírásai alapján a védekezés mértékének arányosnak kell lennie a támadás mértékével, ezen belül akár az életet kioltani készülő támadó teljes mértékű cselekvésképtelenné tétele is jogszerű lehet. Nagyon fontos azonban, hogy az erőszakos cselekedet, pl verbális támadás nem feltétlenül jogosít fel fizikai támadásra.

Sokak szerint az önvédelem őse a Ju Jitsu egy több ezer éves japán harcművészet, azonban mint sok más harcművészeti ág ez is Kínából ered. Az önvédelem reakcióképes formája egy váratlan támadás esetén ( bujutsu), amely az ellenfél teljes megsemmisítésére irányult. Az évek folyamán az erkölcsök (bushido) és a technikák egy mederben folytatták útjukat, közösen csiszolódtak és fejlődtek a civilizált világgal, így válva tömegek önvédelmi sportjává (do).

Az önvédelem szükségessége:

A mai, modern világ nem erkölcsökön, udvariasságon, igazmondáson alapszik. Egyre több embertársunk vállalja fel az erőszakos cselekedeteket, hogy izzadságos munka helyett könnyűszerrel jusson előre, esetleg elfojtott vágyait jogtalanul érvényesítse. Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy a sötétben, viszonylag kihalt helyeken kénytelen végiggyalogolni. Olyan helyzetbe, amikor egy támadás szemtanúja, de a lefagyás jeleit tapasztalja magán. Az önvédelem a saját testünk feletti uralmat jelenti, amellyel lefegyverezhetjük az esetleges támadónkat.

Az Egyesületünk által indított önvédelmi képzések képessé tesznek arra, hogy megóvjuk magunk és mások testi épségét egy erőszakos támadás, cselekedet során. Az oktatott technikák nemre és egyénre szabva egyaránt elsajátíthatók női és férfi tanulók számára is.

Elméleti oktatás:

A hallgatók az elméleti képzések során megismerkedhetnek a sérülés okozásával kapcsolatos jogi következményekkel. Lefagyás, reakció, pressure pontok fogalmaival. A túlélés alapszabályaival, a mindennapi élet fegyvereinek anatómiájával. Az oktatási tematika részét képezi továbbá a környezeti adottságok felmérésének, kiaknázásának megértése, a menekülési útvonalak mérlegelése, a földharc eszközei, kerülendő technikák és helyzetek.

Gyakorlati oktatás:

A gyakorlati képzések elsősorban a hétköznapi ember számára is könnyen elsajátítható, hatékony technikákra épülnek. A védekezés egyes típusai kerülnek elsajátításra, fejlesztésre kerül a reakcióképesség utcai ütő – rúgó támadások, frontális, illetve hátbatámadások esetén. A oktatások magukba foglalják továbbá a fojtásokból történő szabadulási technikákat, teendőket földre kerüléskor.
Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás abban az esetben kerül lezárásra, amennyiben a tanítvány stresszhelyzetek imitálása során is képes alkalmazni a tanultakat.

Ajánlott szakirodalom:

1. Rory Miller: Konfliktus és erőszak – A harcművészetek hatásossága valódi konfliktusokban,
2. Yang Jwing – Ming Dr.: A shaolin – kolostor chin – na technikái
3. Martin J. Dougherty: Önvédelem
4. Imi Sde – Or, Eyal Yanilov: Krav Maga
5. Adele Westbrook – Oscar Ratti: Aikido és a dinamikus gömb

Készítette: Bajkán Martin, Puravecz Péter